Iszonyatos mértékben fogy a magyarság
Idén márciusban csupán 5885 született, miközben csaknem kétszer ennyien, 11 198-an haltak meg – közölte pénteken a KSH. A születések száma 8,9 százalékkal maradt el a tavaly márciusitól, míg a halálozásoké 4,9 százalékkal nőtt.
A ma közölt adat azt jelenti, hogymárciusban már a napi kétszázat sem érte el az újszülöttek száma.Ez még az 5653 születéssel abszolút értékben mélypontot jelentő februárinál is rosszabb érték (akkor, mivel rövidebb volt a hónap, az átlagos napi születésszám 202 volt, míg márciusban már csak 190). Idén egymás után másodszor maradt az újszülöttek száma 6000 alatt, korábban soha egyetlen ilyen hónap sem volt.
Az év egésze azt mutatja, hogy egyre jobban szétnyílik az olló a születések és a halálozások száma között. Március végéig 1397-tel kevesebben születtek, 1484-gyel többen haltak meg, mint tavaly. Vagyis az idei első negyedévben riasztóan felgyorsult a népességfogyás. Március végéig a természetes fogyás 17 300 volt, ami 20 százalékkal – ha a szökőnaphatást is figyelembe vesszük, 21 százalékkal – több a tavalyi 14 419 fős értéknél. Ez a 17 300-as szám olyan, mint az első három hónap alatt elnéptelenedett volna Pomáz vagy Dabas.
A csökkenő születésszám hatására az úgynevezett teljes termékenységi arányszám márciusra 1,31-re csökkent (februárban még 1,34, tavaly márciusban 1,38 volt). Ennek a mutatónak 2,1-es szinten kellene lennie, hogy egy ország népességszáma fenntartható legyen, ha a termékenység tartósan ez alá a reprodukciós szint alá kerül, a népesség csökken és öregszik. 2010 óta csak két év volt, amikor ez a mutató a mostaninál alacsonyabban állt: 2010-ben 1,25-ön, majd 2011-ben 1,23-as szinten.
A politikailag korrekt médiatérben nem lehet erről beszélni, de mi mindig hozzá fogjuk tenni: ezekben az adatokban még benne van a cigányság száma is. Mint tudjuk, náluk az átlag felett van jóval a szaporodási ráta. Így válik igazán tragikussá az összkép. Szokás mondani, hogy a 24. órában vagyunk, de sok tekintetben valószínűleg már azon régen túl is léptünk.
(KSH, 444 nyomán)